Egy kanadai házaspár vízre épült, önfenntartó álomotthona

Egy kanadai házaspár, Wayne Adams és Catherine King évekig álmodozott arról, hogy maguk mögött hagyják a város zaját, és megépítik a vízen úszó, fenntartható álomotthonukat. Waye és Catherine a Vancouver-szigeten (Kanada Brit Columbia tartományához tartozó sziget, amely a csendes-óceáni partvonal mentén fekszik) Tofino közelében 12 úszó platformot hozott létre, majd ezekre húzták fel évek alatt a különféle épületeket. A házaspár két gyermekével költözött be a Freedom Cove (Szabadság Öböl) névre keresztelt úszó épületegyüttesbe, amit 1992-ben kezdtek el építeni, és amely azóta folyamatosan bővül és fejlődik.

Eddig többek közt már egy művészeti galériával, egy világítótoronnyal, egy kis kikötővel, napelemekkel és egy generátorral is felszerelték úszó otthonukat, üvegházaikban pedig megtermelik magunkat a zöldségeket és gyümölcsöket. Vizet egy közeli vízesésből nyernek, valamint az esővizet is összegyűjtik. Wayne és Catherine a nyár folyamán szívesen fogadnak turistákat, akinek bemutatják különleges otthonukat.

Természetes rovarítószerek

Ecet
Az ecet szagát ki nem állhatják a méhek és a darazsak, ezért is szokták javasolni az ablakkeret ecetes ronggyal való áttörlését. A szúnyogok ellen is hatékony lehet ecetet használni, esetükben azonban csalétekként. Ha egy kis tálkába ecetet vagy almaecetet teszel, odavonzza majd őket, szabadulni azonban már nem fognak tudni


Levendula

A levendula szárítva is tökéletes a rovarok ellen, a szekrénybe akasztva például a molyokat tartja távol, de a hangyákat és a legyeket is messzire űzi.

Babérlevél
Egy másik hatékony módszer csótányok ellen, ha szétmorzsolsz egy kevés babérlevelet, és azt teszed megjelenési helyük közelébe. Ki nem állhatják a benne található cineol nevű vegyületet, így megvan az esélye, hogy eltűnnek a lakásból.

Szegfűszeg
A szegfűszeget is alkalmazhatod illóolaj formájában, de maga a fűszer is hatékony. Ha kiteszel belőle a lakásban egy dekoratív kis tálkába, a szúnyogokat és a hangyákat is távol tarthatod.

Emberi embriók génjeit módosították kínai tudósok

 Először módosították sikerrel humán embrió DNS-ét kínai tudósok. Nyugati biológusok komoly erkölcsi aggályaiknak adtak hangot emiatt – számolt be csütörtökön a South China Morning Post. Huang Csün-csiu, a kuangcsoui Szun Jat-szen Egyetem professzora kollégáival a béta talasszémia nevű, örökletes vérképzőszervi kórért felelős gént “iktatták ki” úttörő technológiát alkalmazva. A béta talasszémia a dél-kínai gyerekek leggyakoribb, bizonyos esetekben halálos vérképzőszervi betegsége. Tanulmányukat elküldték a két legnagyobb tekintélyű tudományos lapnak, a brit Nature-nek és az amerikai Science-nek, ám etikai kifogások miatt egyik sem publikálta. A Protein and Cell című szaklapban a kínai tudósok megírták, tisztában vannak azzal, hogy az ilyen típusú kutatásokat erkölcsi viták övezik. A tanulmányhoz a helyi termékenységi klinikától kapott, élveszületésre alkalmatlan embriókat használtak vagy több spermiummal megtermékenyített petesejteket vettek igénybe, melyeket “a világ tudósai évtizedek óta használnak, mivel sosem lehetne belőlük élve születés”.

Edward Lanphier brit biológus a Nature-nek azt mondta, szüneteltetni kell ezt a kutatást, amíg széles körben meg nem vitatják, milyen irányba halad. Huang az scmp.com szerint ugyan nem kommentálta a reakciókat, ám munkája erőteljes támogatásra talált a kínai biológusok körében. Csen Kuo-csiang, a Cinghua Egyetem biológiaprofesszora szerint a kritikák önkényesek: “Ha azt tennénk, amit mondanak, humán embriókon egyáltalán nem lehetne kutatást végezni. Az áttörések, melyek ezen a tudományterületen történnek, minden egyes embernek hasznára válnak. Sok betegség meggyógyításnak, az egészség megőrzésének, a fiatalságnak, a hosszú életnek az emberi gének átszerkesztése a kulcsa. A jövőben mindez lehetővé válik és sok családot szabadít meg a szenvedéstől.”

Csao Si-min, a sanghaji Fudan Egyetem biológusa egyáltalán nem találja erkölcsileg kifogásolhatónak Huang kutatását, mivel “csak életképtelen embriókon kísérleteznek”, valamint a “kutatás igen messze van a klinikai alkalmazástól vagy a kereskedelmi forgalomtól”. Csao szerint az emberi génmódosítás “elkerülhetetlen”, a technológiát növényeken, állatokon már használják, a következő lépés az ember. Arra azonban figyelmeztetett, hogy mint minden más eljárásnak, ennek is megvannak a korlátai és kockázatai: “A génszekvenciák megváltoztatása váratlan problémákat okozhat, melyek aztán nemzedékről nemzedékre öröklődnének és további károsodásokat, betegségeket váltanának ki, tehát szigorúan laboratóriumi keretek között kell őket tartani. Az emberi faj kihalásához vezetne, ha tömegesen, ellenőrizetlenül módosítanák a DNS-t”.

Huang kutatócsoportja 86 embrión végzett kísérleteket, és csak 28-nál, azaz mintegy 30 százalékuknál járt sikerrel a génmódosítás. Más aggasztó jelenséggel is találkoztak: a génhasítási technológia (CRISPR) gyakran elvéti a kiválasztott gént, ezen kívül a kezelés után az embriókon mutációk is jelentkeztek. A kísérletekről és fogadtatásukról író South China Morning Post hozzáfűzte, hogy nem ez az első eset, amikor ázsiai tudósok humán embriókon végeztek kísérleteket és ez Nyugaton felháborodást váltott ki. Tíz évvel ezelőtt dél-koreai tudósok jelentették be, hogy sikerült embriót klónozniuk. Nemzeti hősként ünnepelték őket, amíg ki nem derült, hogy nem mondtak igazat. Az újság szerint az ázsiai kutatók általában nagyobb szabadsággal kísérletezhetnek humán embriókon, mint nyugati kollégáik, mivel a közvélemény hajlamosabb elfogadni ezt, és kevesebb a vallási ellenvetés is.

Melyik a leggyakoribb születésnap?

A Harvery Kennedy Egyetem professzora, Amitabh Chandra által 20 év alatt - 1973 és 1999 között - összegyűjtött adatokat alapján, a gawker.com közölt látványos infógrafikát a születések éves eloszlásáról. 

A képen sötét színnel jelölték azokat a születésnapokat, amikor több gyerek születik, és világossal pedig azt, amikor kevesebb. A legnépszerűbb születésnap szeptember 16., a legritkább pedig február 29. és december 25.

Újradefiniálják a másodpercet

Az új, optikairács-órákat elég 300 millió évente egyszer beállítani, hogy korrigáljuk egy másodperces késésüket. Háromszor pontosabbak a mostani atomóráknál és valószínűleg újraírják a másodperc definícióját is. Az időt egykor a Föld forgása szerint számolták, egy kör a tengelye körül számított egy napnak. Ám bolygónk kissé “lötyög” a tengelyén, ezért néhány nap hosszabb vagy rövidebb a többinél. Jelenleg az általunk ismert legpontosabb időmérő eszköz az atomóra. Ennek lényege, hogy légüres térben céziumatomokat gerjesztenek mikrohullámmal, majd ezek rezgésszáma alapján határozzák meg a másodpercet és az abból számolt nagyobb időegységeket.

A Mértékegységek Nemzetközi Rendszere (SI) 1967-ben határozta meg a másodperc fogalmát az atomórák alapján. Egy másodperc azóta a cézium-133 atom 9 192 631 770 rezgésének időtartama alapállapotban. De lehet, hogy ez nem marad így sokáig.

Egy francia kutatócsoport most egy olyan órát alkotott, ami háromszor pontosabb, mint a céziumos atomóra. Az optikairács-órák ugyanis 300 millió évente késnek egyetlen másodpercet. Gyakorlatilag ezek is atomórák, de itt mikrohullám és cézium helyett fény gerjeszt stronciumatomokat. A lézersugarak rezgése sokkal gyorsabb, mint a mikrohullámé, így az időt is rövidebb egységekre tudják osztani, vagyis pontosabbá válik a mérés – magyarázza Jerome Lodewyck, a Párizsi Obszervatórium munkatársa. Az idő egyre pontosabb mérése a távközlésben és a műholdas navigációban jár gyakorlati eredménnyel. Másrészt viszont a cézium rezgésén alapuló másodperc fogalmát is át kell majd írni. A tudósok persze addig sem pihennek: olyan ionórán is dolgoznak, amely néhány milliárd év alatt produkál egy másodperces késést.

Kifejlesztették a mesterséges napfényt

Az emberi agyat és a kamerákat is megtéveszti egy új technológia. Úgy tűnik, mintha igazi napfényt látnánk. Az olasz CoeLux által fejlesztett megoldás LED-eket és nanorészecskéket használ, és ezek segítségével a természetben is működő Rayleigh-(fény)szórást utánozza le. Az eredményt természetes kék égnek és a nap által sugárzott meleg fénynek érzékeli az ember, a helyszíni beszámolók szerint a valóságban még élethűbb a hatás, mint a fotókon.


Bár az olasz vállalat és az Insurbia Egyetem által 10 éve fejlesztett technológia alkalmazása egyelőre igencsak drága (egy-egy ilyen “ablak” ára 16 millió forintnál kezdődik), ha elterjed és olcsóbb lesz, több területen is komoly hatása lehet.

A felhőkarcolóKecsesen mozgó tornyok – A kanadai Absolute Towers. k mellett a föld alatti mélyépítésű tornyok is népszerűvé válhatnak, ezek elterjedését ugyanis eddig az is akadályozta, hogy a földszintnél mélyebben lévő emeletekre már biztosan nem jut semmilyen természetes(nek ható) fény. Szintén jól jöhet a hatalmas plázákban lévő ablak nélküli üzletekben, metrómegállókban, illetve minden más ablak nélküli helyszínen. – írja a ZöldTrend

Dinoszaurusztojásokra bukkantak

Negyvenhárom megkövesedett dinoszaurusztojást – köztük egy 13 centiméter átmérőjűt – találtak útépítők Dél-Kínában. A Kuangtung tartományi Hojüan, amely magát a “dinók hazájának” nevezi, már több hasonló lelettel büszkélkedhet, de a helyi dinoszauruszmúzeum igazgatója szerint ez volt az első alkalom, hogy a város közepén bukkantak az őslények nyomaira – számolt be róla a Chinanews.com hírportál. Tu Jan-li elmondta, hogy a tojások közül 19-et teljesen épen sikerült megmenteni az utókor számára. Hogy pontosan mely dinoszaurusz fajta maradványai kerültek elő az útfelújítás közben, azt a Kínai Tudományos Akadémia szakértői fogják megállapítani.

Az első, 1996-os dinoszauruszleletet követően mintegy 17 ezer dinómaradványt, köztük dinótojásokat találtak a térségben. Azt feltételezik, hogy a várost körülvevő homokkőágyban továbbiak rejtőzhetnek, s ezért a városvezetés úgy döntött, hogy ha ilyenekre bukkannak, az adott helyen azonnal leállítják az építkezést. A 3 milliós lélekszámú Hojüan 2005-ben a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült több mint 10 ezer dinoszaurusz tojásával. Azóta tizenegy megkövesedett dinoszauruszcsontvázat és csaknem 170 lábnyomot is kiástak itt. Valamennyi leletről azt állítják, hogy a Kréta kor idejéből származnak, 65 millió évesek.

Egy kis matematika

Nem voltam a suliban nagy matekos, de az ilyen feladványokat mindig is szerettem. Próbáld ki magad, hogy meg tudod -e oldani ezt a szingapúri feladatot. 

A The Guardian oldalán jelent meg az a logikai feladvány, amit szingapúri diákoknak kellett megoldaniuk. A feladatot egy 14 éves diákoknak szóló matematika feladatsorból emelték ki. A feladvány pillanatok alatt körüljárta az internetet, amihez persze rengetegféle megoldás született. A szingapúri diákok egyébként a nemzetközi versenyeken rendre az élmezőnyben végeznek.

A feladat: Albert és Bernard nemrég barátkoztak össze Cheryllel, és azt szeretnék megtudni, hogy mikor van a lány születésnapja. Cheryl nem árulja el, csak tíz lehetséges dátumot mond nekik. Ezek a következők: május 15, május 16, május 19, június 17, június 18, július 14, július 16, augusztus 14, augusztus 15 és augusztus 17.


A lány az egyik fiúnak elárulta a hónapot, a másiknak pedig a napot. Ezek után Albert ezt mondja: „Nem tudom, mikor van Cheryl születésnapja, csak azt tudom, hogy Bernard sem tudja.” Erre Bernard így válaszol: „Először én sem tudtam, de már tudom.” Erre Albert válasza: „Akkor most már én is tudom.”

A kérdés: mikor van Cheryl születásnapja?

 A Guardian által készített megoldást ide kattintva lehet megnézni. (angolul)

Csalán

Elég egyetlen érintés és garantáltan megbánjuk, hogy szorosabb kapcsolatba kerültünk vele... A csalánról általában mindenkinek a csípés okozta égető, viszkető érzés, és a fájdalmasan lüktető hólyagok jutnak eszébe. Pedig ez a barátságtalan növény az egyik leghatékonyabb gyógyszerünk. Kiemelkedően magas B, C, K vitamin, ásványi só- és csersavtartalmának köszönhetően számos betegség ellenszere.

Mire jó a csalán?

Az ősrégi gyógymódot, az urkulációt, vagyis a reumás testrész csalánnal való megcsapkodását a modern szakkönyvek is ajánlják. Gyógyító hatása részben épp kellemetlen csípésének köszönhető. Az egész csalánnövény szára, levelének színe és fonákja sertékkel, azaz csípésért felelős szőrökkel borított. A csalán csípéséért az ezekben a sertékben megtalálható hisztamin nevű anyag a felelős.

A méreganyag órákon át tartó melegség érzetet okoz, a bőr kipirul, megduzzad, vérbő lesz és így a csalán salaktalanító, vértisztító hatásának köszönhetően a reumatikus panaszokért is felelős húgysav hamarabb kiürül a szervezetből. A gyógynövény egyes gyógyhatásait ma már azonban csak a népgyógyászat tartja számon.

Ezzel a növénnyel nehezen gyógyuló sebek is kezelhetőek, csersavtartalmának köszönhetően ugyanis összehúzza a sebek felületét. A csalán felhasználásának legelterjedtebb módja azonban belsőleg történik.

A szúrós csalánlevelek – bármennyire is hihetetlennek tűnik - nemcsak tápanyagban, és vitaminokban gazdagok, de ízük is kitűnő. Régen levest, főzeléket, párolt ételt készítettek belőle. A csalán sokrétűségét mutatja, hogy nemcsak a gyógyászat és a konyhaművészet figyelt fel rá, de az ipar is hasznosítja.

A szépségápolásban is komoly szerep jut a csalánnak. Molnár Ferenc több mint húsz éve foglalkozik gyógynövényekből kozmetikumok előállításával.

A frissen szedett csalánt felhasználás előtt minden esetben megmossák, majd feldarabolják. Víz, vagy csíraolaj hozzáadásával turmixot, azaz pulpot készítenek belőle.

A szépség kulcsa tehát ez a szúrós növény. Bár csípése rengeteg kellemetlenséget okoz, a májusi friss hajtások életerővel töltik meg fogyasztóját. Egy dologra azonban nem árt odafigyelni, a forgalmas utak mentén növekvő csalán megköti a méreganyagokat, így a növény gyógyereje többet árt, mint használ.

Ölelésével gyógyítja a beteg állatokat az ápoló cica

A cicákról általában azt gondoljuk, hogy önimádó állatok, akik csak azért dorombolnak nekünk, hogy megetessük vagy éppen simogassuk , vakarjuk a hátát. Ez a lengyelországi macska viszont egészen különleges :)

Egy lengyelországi állatközpontban él Rademenes, a fekete cica, aki odaadóan gondoskodik a műtéten átesett vagy beteg társain. Az aranyos ápoló cicát korábbi gazdái súlyos betegen vitték be tavaly ősszel a Bydgoszcz városban található menhelyre azért, hogy az állatorvos elaltassa. Az alig két hónapos macska nagyon rossz állapotban volt, de az orvosa nem vállalta az elaltatását, miután meghallotta a cica halk dorombolását.

Rademenest teljesen elzárva tartották a többi állatól és végül csodával határos módon meggyógyult a súlyos légúti fertőzéséből. A fekete cicának eztán a menhelyen lett az új otthona. Radamenes pedig valódi kis ápolóként segíti a betegeskedő vagy műtét után lábadozó kutyákat és macskákat. Az ápoló cica kedvesen megöleli és tisztogatja a beteg állatokat, és odabújik hozzájuk, hogy vigaszt nyújtson nekik, így segítve a gyógyulásukat. A róla készült képeket látva, nem meglepő, hogy pillanatok alatt világhírű lett.

Folyékony víz lehet a Marson

Régóta köztudott, hogy a Marson vízjég található, ám a Curiosity legújabb mérései alapján dán kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vörös bolygó talajában, közel az égitest felszínéhez folyékony víz lehet. A koppenhágai Niels Bohr Intézet kutatói vizsgálataik eredményeit a Nature Geoscience hétfői számában ismertették. Az elemzések a talajban petklorátot találtak, amelynek jelenléte fagyáspontcsökkenést eredményez. Így a víz nem dermed meg, hanem folyékony, telített sós oldatként van jelen – olvasható a PhysOrg hírportálon.

“Kiderült, hogy a talaj kalcium-perklorátot tartalmaz, amely kedvező körülmények közepette adszorbeálja a vízpárát a légkörből. A Curiosity időjárásfigyelő állomásának adatait vizsgálva ilyen feltételek éjszaka, valamint télen napfelkelte után jönnek létre. A felszíni, valamint 1,6 méteres magasságban mért páratartalom és a hőmérsékleti adatok alapján ki tudjuk számítani az adszorbeált víz mennyiségét” – magyarázta Morten Bo Madsen, a Koppenhágai Egyetem docense, a Niels Bohr Intézet marskutató csoportjának vezetője. Ismertetése szerint az éj beköszöntével a légkörben lévő pára kicsapódik, vékony jégréteget képezve a talajon. A kalcium-perklorát azonban kiváló adszorpciós tulajdonságainak köszönhetően a vízzel telített sós oldatot képez. “A fagyáspont csökken, a jég megolvad, a talaj pedig porózus, így az oldat a felszín alá jut” – fogalmazott a dán tudós.

A Curiosity korábban kavicsokat rejtő kőzetet talált, a kövek mérete, lekerekített alakja egyértelműen arra utal, hogy valamikor az adott helyen vízfolyás volt, amelynek mélysége elérhette az 1 métert. A marsjáró útban a Sharp-hegy felé tavi üledékekre utaló bizonyítékokat is talált. “Az egész Gale-kráter valamikor egy óriási tó lehetett” – vélekedett Morton Bo Madsen. Magyarázata szerint 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Marson a jelenleginél 6,5-szer több víz lehetett, s vastagabb volt a bolygó légköre is. A víz túlnyomó részét az égitest elvesztette, mivel “szertefoszlott” a Mars mágneses tere.

A Föld mágneses tere óvja bolygónk légkörét a Napból érkező töltött részecskék “bombázásától”. A Mars viszont nem rendelkezett ilyen védelemmel, így a Napból érkező töltött részecskék, a protonok apránként a világűrbe “lőtték ki” a vörös bolygó légkörét. “Annak ellenére, hogy lehet folyékony víz, aligha találhatunk életet, ehhez a Mars túl hideg, túl száraz, s rendkívül erős a sugárzás is, amely egy méter mélyen behatol a talajba. Ez megöli az életet, legalábbis az általunk a Földön ismert életformákat” – vélekedett Morten Bo Madsen.

A Curiosity 2012 augusztusában landolt a vörös bolygón, a 154 kilométer átmérőjű Gale-kráterben. A NASA-küldetés célja kideríteni, hogy léteztek-e az égitesten mikrobiális életformák létrejöttét lehetővé tévő feltételek. Az elmúlt 2,5 év során a Curiosity több mint 10 kilométert haladt végső úti célja felé, a kráter közepén lévő 5,5 kilométer magas Sharp(Aeolis)-hegy, az évmilliárdok során formálódott réteges szerkezetű képződmény geológiai kutatása ugyanis magyarázatot adhat arra, hogy miért változott meg a bolygó éghajlata.

Hajfánk

Megmondom Nektek őszintén, hogy eddig én sem tudtam, hogyan kell használni a hajfánkot, és ez a videó nagyon hasznosnak bizonyult nálam, még a héten tutira veszek egy hajfánkot! ;)

Így kell használni :

A hajfánk segítségével nagyon szép konty készíthető, még akkor is, ha egyébként nem túl hosszú, illetve nem túl dús a hajad. Eláruljuk, hogyan csináld!

A legegyszerűbb, ha ehhez hajfánkot használsz, az eszközzel nagyon egyszerűen és gyorsan készíthetsz magadnak hajhalmocskát.

Amire szükséged lesz:

- 2 hajgumi

- 1 hajfánk - kicsi, közepes vagy nagy méret, hajhossztól függően

- hullámcsatok, hajtűk

Fésüld ki alaposan a hajadat, majd fogd össze egy hajgumival - hogy hová helyezed, az csak rajtad múlik. Mikor kész a lófarok, húzd rá a hajfánkot, és igazgasd el úgy a tincseidet, hogy sehol ne lógjon ki a segédeszköz.

Amikor megvagy, húzz rá egy vékonyabb hajgumit, hogy megtartsa a kontyot, majd a kint maradt részeket összesodorva tekerd a fánk köré. Hullámcsatokkal és hajtűkkel rögzítsd a kontyot, és már indulhatsz is utadra.

Hogy mindez vizuálisan is rögzüljön, mutatunk egy videót, ahol lépésről lépésre végignézheted a leírtakat!