Elég egyetlen érintés és garantáltan megbánjuk, hogy szorosabb kapcsolatba kerültünk vele... A csalánról általában mindenkinek a csípés okozta égető, viszkető érzés, és a fájdalmasan lüktető hólyagok jutnak eszébe. Pedig ez a barátságtalan növény az egyik leghatékonyabb gyógyszerünk. Kiemelkedően magas B, C, K vitamin, ásványi só- és csersavtartalmának köszönhetően számos betegség ellenszere.
Mire jó a csalán?
A méreganyag órákon át tartó melegség érzetet okoz, a bőr kipirul, megduzzad, vérbő lesz és így a csalán salaktalanító, vértisztító hatásának köszönhetően a reumatikus panaszokért is felelős húgysav hamarabb kiürül a szervezetből. A gyógynövény egyes gyógyhatásait ma már azonban csak a népgyógyászat tartja számon.
Ezzel a növénnyel nehezen gyógyuló sebek is kezelhetőek, csersavtartalmának köszönhetően ugyanis összehúzza a sebek felületét. A csalán felhasználásának legelterjedtebb módja azonban belsőleg történik.
A szúrós csalánlevelek – bármennyire is hihetetlennek tűnik - nemcsak tápanyagban, és vitaminokban gazdagok, de ízük is kitűnő. Régen levest, főzeléket, párolt ételt készítettek belőle. A csalán sokrétűségét mutatja, hogy nemcsak a gyógyászat és a konyhaművészet figyelt fel rá, de az ipar is hasznosítja.
A szépségápolásban is komoly szerep jut a csalánnak. Molnár Ferenc több mint húsz éve foglalkozik gyógynövényekből kozmetikumok előállításával.
A frissen szedett csalánt felhasználás előtt minden esetben megmossák, majd feldarabolják. Víz, vagy csíraolaj hozzáadásával turmixot, azaz pulpot készítenek belőle.
A szépség kulcsa tehát ez a szúrós növény. Bár csípése rengeteg kellemetlenséget okoz, a májusi friss hajtások életerővel töltik meg fogyasztóját. Egy dologra azonban nem árt odafigyelni, a forgalmas utak mentén növekvő csalán megköti a méreganyagokat, így a növény gyógyereje többet árt, mint használ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése