Különösebbnél különösebb nevekkel bővült a kínálat.
Régen ugyan divat volt, ma már kevésbé divat úgy hívni a gyermeket, mint a szülőjét, most sokkal inkább számít a hangzás, a becézhetőség, illetve az egyediség az utónévválasztáskor.
ma is vannak felkapott keresztnevek - mint a Zalán, a Hanna vagy a Csenge -, mivel a szülők számára egyre fontosabb, hogy gyermekük különleges nevet kapjon, százával érkeznek a névadási kérelmek a Magyar Tudományos Akadémiához, és bizony rengeteget be is fogadnak, még ha némelyik furcsa is kicsit. Gyümölcsök, fogalmak, jelzők és helységnevek is helyet kapnak ugyanis évről évre az utónévkönyvben.
A legfurcsább új nevek
2015-ben az újszülötteket már egészen váratlan nevekkel keresztelhetik meg. 2014-ben újonnan befogadott, ám kicsit furcsának nevezhető nevek a palettán: Fehér, Színes, Balzsam, Sudár, Remény, Béke, Áldás, Ozora, Móka, Dió, Fahéj, Gesztenye, Szeder, Ében, Hárs és Március - de vannak még ezeken kívül is meglepő hangzásúak, mint a Küne, az Ata, a Sáfély, a Létó vagy a Zejnep. Vajon idén milyen nevekkel bővül majd az utónévkönyv? Jövő ilyenkor már tudni fogjuk.
Mindig vannak slágernevek
Időről időre beszélhetünk bizonyos nevekről, amelyeket az emberek preferálnak a többivel szemben. Napjainkban a Bence és a Máté a legnépszerűbb fiúnevek, lánynevek közül pedig a Hanna és az Anna az éllovasok.
Ami a régebbi időket illeti, 1945-49 közt felkapott név volt például a Mária, az Erzsébet, az Anna, az Ilona, a Teréz, illetve férfinevek közül a László, az István, a György, a Ferenc vagy a Péter. 1950-től kettő névben maximalizálták az adható keresztnevek számát.
A hatvanas években is népszerűek voltak a korábban is gyakran adott nevek, de lassanként új nevek kaptak helyet a gyakori utónevek közt, úgy mint az Erika, az Andrea, a Zsolt vagy az Attila. A '70-es ' 80-as évek két legfelkapottabb neve az Andrea és a Zsolt nevek voltak, ám ebben az időszakban rohamosan megindult az új keresztnevek anyakönyveztetési kérelmezése, a '80-as évekre már évi 120-130 is érkezett az MTA-hoz, és ez a folyamat máig nem állt meg, sőt, egyre különösebb kérésekkel fordulnak a Nyelvtudományi Intézethez.
Hogyan zajlik a kérelmezés?
Az 1982. évi 17. törvény értelmében ha a szülők olyan nevet szeretnének adni gyermeküknek, ami nincs az utónévkönyvben, kérelmezniük kell, kérelmüket pedig a Magyar Tudományos Akadémia bírálja el.
A nevet a lakóhely illetve születési hely szerinti illetékes anyakönyvvezetőnél vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Anyakönyvi Felügyeleti Osztályán kell kérelmezni hivatalos formában. Az intézmény, ahová a kérelem beérkezett, továbbítja a kérést az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez, ahol nyelvész szakemberek szakvéleményt készítenek róla, mely alapján eldől, adható-e a név, vagy sem az újszülöttnek.
forrás: femina.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése